Jelenleg mi a Magyar kultúra tettekben?

 

LINKAJÁNLÓ Honlap:  https://erettsegi.hir.ma/irodalom/mora-ferenc-parasztjaim/848

 

Móra Ferenc szerint: Részlet: 

Móra nem volt szocialista, nem volt forradalmár.

A változtatást nem rendszerváltozás, nem forradalom útján képzelte, hanem a vezetők, a gazdagok meggyőzése által. Innen a kötet és más Móra művek kettőssége: egyrészt szinte Móricz Zsigmond-i realitással tárja fel a paraszti nyomort, kulturálatlanságot, lelki sötétséget, másrészt – e valóban megrendítő kép ellenére – csak felelősségre akar ébreszteni, figyelmeztetni, segítségért kiáltani. Nagyon jellemző e kettős magatartásra az a néhány mondat, melyet a szegedi Rotary Clubban hivatalos felkérésre mondott beszédéből idézünk:
„Előadásomban, magam is érzem, sok volt a keserűség, és könnyből támadt a mosolygás szivárványa is. Bántani nem akartam senkit, se természetem nem olyan, se a mai idők nem arra valók – amivel nem azt akarom mondani, hogy nincs kitől számon kérni az úgynevezett nemzetfönntartó elem testi-lelki elhagyatottságát. De én csak el akartam jajdítani magam, hogy emberek, népünk hatalmasai, vigyázzatok, itt több baj van, mint ahogy ti tudjátok, járjatok utána, hol a hiba, és segítsetek rajta! Mert nem az ország házában van a magyar jövendő, hanem itt, a magyar tanyákon, tizenöt-húsz kilométerre a városoktól, és itt olyan sötét van, hogy még a tudás szentjánosbogarai se világítanak benne. És ne felejtsétek el, hogy nem lehet önfeláldozó hazaszeretetet követelni sorsdöntő években attól a néptől, amelyet Eötvös József törvényének hatvannegyedik esztendejében se tudtatok odáig vinni, hogy ismerje hazája ezeréves történetének elemeit, s lássa abban a maga szerepét!”
Bár Móra nem a gyökeres változás híve, témáját mégsem felülről nézi. A parasztok ügyében érdekelt fél, aki parasztnak született, s ha a sorsa úgy hozta is, hogy kultúrpalotát igazgatott, „szívében halálos holtáig megmaradt parasztnak”.
Számos tanulsággal, bizonyítékkal szolgált a Parasztjaim című kötete a kor olvasói számára. Móra sok mindent megírt benne, amit a falukutatókba népi írók szociográfiai munkájukban más körülmények és keretek között megismételtek.
írásából érezzük, hogy mérhetetlen a gyűlölet az úr és a paraszt között. Évszázados hagyomány ez, hiszen az úr 900 éven át csinálta a törvényt a paraszt ellen. Mikor pedig befogadta a nemzetbe, a társadalomból még mindig kirekesztette. Volt tehát már joga a parasztnak, csak éppen nem élhetett vele. „Mikor az apám szőlőcskéjét elverte a jég, és ő felment a városházára adóelengedést kérni, mint ez, meg az a tekintetes úr, akinek tőkéit szintén széthasogatta az isten haragja, akkor az írnok úr azzal kergette el: »Hja, öregem, az más! A tekintetes úr nem mehet napszámba kapálni, de kend elmehet!«”

Egy másik elbeszélésben, a Mihály folyamatbatételében Mihály, az átokházi paraszt nem tudja,.mi a különbség folyam és folyamat között. Nem érti meg a jog nyelvét, hiszen nem is számára írták, inkább ellenére.

Ugyanaz a Mihály és felesége Kossuthot királynak tartja. Abban a beszédében, amelyet Móra a magyar parasztról tartott, aggasztó példákat hozott fel kulturálatlanságukra. Azért is hangsúlyozza ezt a szomorú igazságot, mert a rendszer urai, akik sovinizmusra nevelték, unosuntalan hangoztatták a magyarság kultúrfölényét a szomszéd népekkel szemben. Ezt az állítólagos kultúrfölényt cáfolja az a tény, hogy a magyar paraszt semmit nem tud Napóleonról. Szent Istvánról is csak annyit, hogy ünnepe augusztus 20-ára esik. „Számukra az egész magyar történelem kezdete, vége, teljessége Kossuth Lajos és a negyvennyolc. De a névnél nincs tovább ez se. Mi volt az a negyvennyolc, mit csinált Kossuth Lajos? Ezekre a kérdésekre vállvonás a felelet. Meg az, hogy az nagy ember volt, most is sok olyan kellene. Miért volt nagy? Mert eltörölte az adót. Mert megverte a németet. Mert meg merte mondani az igazat a nagyuraknak. Arról, hogy felszabadította a jobbágyot, ezek a jobbágyok nem tudnak semmit. De én se tudom, hogy csakugyan föl vannak-e szabadítva.” (A magyar paraszt)

 

 

 

 

<h2 justify;\"="" style="margin-top: 0px; margin-right: 0px; margin-bottom: 0.6em; margin-left: 0px; padding-top: 0px; padding-right: 0px; padding-bottom: 0px; padding-left: 0px; border-top-width: 0px; border-right-width: 0px; border-bottom-width: 0px; border-left-width: 0px; border-style: initial; border-color: initial; border-image: initial; font-family: Verdana, Geneva, sans-serif; vertical-align: baseline; color: rgb(51, 51, 51); line-height: 1.1; text-shadow: rgb(170, 170, 170) 0px 1px 0px; ">Itt jegyezzük meg azt is, hogy ebben a szemléletben nemcsak tudatlanság van.

 

 

 

 

Igaz, hogy Móra parasztjai nem ismerik a magyar nép írott történetét, de szavaik valamiféle más történelemről árulkodnak, amelyet a nép a maga számára állít össze, alakít ki. Ebben a történelmi szemléletben Kossuth egy szintre kerül a királyokkal, sőt talán még magasabbra is, hiszen nem elvont fogalomkéntjelenik meg a történelemben, hanem olyan emberként, akinek szándékait a nép megértette, és akit követni is hajlandó volt...........